Rhodiola: az adaptogén gyógynövénykivonat, mely a világűrt is meghódította

Rhodiola: az adaptogén gyógynövénykivonat, mely a világűrt is meghódította

A lendületességre, a villámgyors tettrekészségre berendezkedett, a teljesítmények alapján „címkéző” 21. századi világunkban egyre többször tör utat magának a produktivitásgátló, aktivitásunkat zsugorító stressz. Ez a konstans idegesség és/vagy feszültség irányította állapot, kimagaslóan olyan helyzetekben válik dominánssá, midőn úgy érezzük, hogy mentálisan vagy fizikailag képtelenek vagyunk megbirkózni egy fennálló helyzettel, avagy túlterheltnek érezzük magunkat.

Számtalan esetben a konkrét igények megvalósulása útjába gördülő akadályok mutatkoznak fő stresszkiváltó okoknak, példaképpen: munkahelyi, (pár)kapcsolati, valamint financiális nyomások; erőteljes pszichikai terhelések; olyan események, vélt vagy valós kihívások, veszélyek, jelenségek, melyekről úgy gondoljuk, negatív hatást gyakorolhatnak jólétünkre.

Természetesen a stressznek is vannak fokozatai, melyek esetében a jó stressznek titulálható alternatíva a túlélés és boldogulás egyik kulcsponti elemeként tartható számon. Szemléltetés gyanánt: egy veszélyhelyzetbeli reakció során a test harci „üzemmódba” vált át védekezésképpen, vagy működésbe lép a test menekülési mechanizmusa. A legkevésbé sem bizonyul bölcs megnyilvánulásnak, ha példának okáért egy ragadozó támadása közepette transzformáljuk lényünket Buddhává, és kezdjük el gyakorolni a legutóbbi jógaórán bemutatott légzés általi önmegnyugtatás technikáját… Kétségtelen, hogy az előbb ecsetelt és ehhez hasonló esetekben a leírtak tüzes ellentéteként nyilvánulnánk meg.

A jó stressz természetes védekezésre sarkall bennünket, melynek megvalósítása érdekében a testet elárasztja olyan hormonokkal, melyekkel együttműködve sikerül(het) elhárítanunk a veszélyt. Illetve olyan erőforrásokat aktivál, melyek menekülésre, netán a veszélyhelyzettel való szembenézésre (például harcra, ellenállásra) ösztönöznek bennünket.

A jó stressz által a szervezetben megnövekszik a kortizol-, adrenalin-, valamint noradrenalin-termelés, melyek következményeként a testünk is a megszokottól eltérő módon kezd el viselkedni:


• izzadni kezdünk

• felgyorsul a légzésünk

• izmaink megfeszülnek

• csökken az immunaktivitásunk

• hirtelen rendkívül élénknek, ébernek érezhetjük magunkat

• megnövekedik a vérnyomásunk és a pulzusunk stb


 

Mindezen testi reakciókra azért van szükségünk, hogy fel legyünk vértezve a potenciálisan veszélyesnek ítélt/élt helyzetekben történő optimális viselkedésre.

Ugyanakkor – mint minden jó esetében – a jó stresszből is megárthat a túl sok(k), hiszen az egyazon helyzetben és időben megtapasztalható nagy mennyiségű stresszor kihathat a mentális és fizikai egészségünkre egyaránt, ezáltal a stressz ártalmassá, különféle betegségek előidézőjévé válhat.

Egy 2018-ban végzett stresszfelmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a posztmodern ember életében a leggyakoribb stresszoroknak, azaz stresszkiváltó tényezőknek a foglalkoztatás, megélhetés és nem meglepő módon a pénz, valamint az egészség körüli aggodalmak bizonyultak.

Testre szabott stresszhatások

Mivel az élet számos területéről bennünket ér(int)ő impulzusokra különféle testi és mentális reakciókkal válaszolunk, a stresszorok is a kiváltható hatások egész garmadáját sorakoztatják fel maguk előtt, hiszen ahány ember, annyiféle stresszre adott egyedi/egyéni válasz tartható számon – melyek között vannak általánosan nyilvántartott reakciók is.

Ezzel (is) magyarázható a járt utat járatlanért el ne hagyd, avagy az ismeretlentől, idegentől való agilis és fáradhatatlan tartózkodásunk ma is sokat hangoztatott, már-már örökzöldként nyilván tartható létjogosultsága. E biztonságosként tovább-hagyományozott keretekkel, avagy támpillérekkel igyekszünk „elbarikádozni” magunkat, mely által úgy érezzük, hogy képesek vagyunk megtartani az általunk komfortosként és már ismertként definiált helyzeteket, jelenségeket, állapotokat. Azonban itt lép képbe a folyamatos változásoktól le/elválaszthatatlan életünk bizonyossága, mely farkasszemet néz a komfortzónát preferáló mibenlétünkkel.

A változás jellemző módon többlet-erőfeszítést generál, jelentősebb mértékben igénybe veszi a felelősségvállalásunkat és alkalmazkodási képességeinket nemkülönben, így olykor szinte „rá vagyunk kényszerítve” arra, hogy kilépjünk a biztonságot adó lét-barikádaink óvó-védő öleléséből, és lépéseket tegyünk egy (még) ismeretlen, ezáltal pedig egy sor kényelmetlenségi faktort, extra feladatvállalásokat és kihívásokkal való szembenézéseket megidéző ismeretlen ösvény/ösvények irányába. Ezen kihívások pedig szorosan egybefonódnak a különféle stresszorokkal.

Mikor lesz a sokból sokk? Testünk válaszlehetőségei a stresszre

A védekező mechanizmusok aktiválásán túl a már folyamatossá élénkült stresszreakciók akár komoly kockázatokat is jelenthetnek az egészségünkre. A hosszabb időn át megemelkedett stresszszint káros hatást gyakorolhat az egészségi állapotunkra. A krónikus stressz – többek között – a következő tünetekkel járhat:


• befolyásolja az általános közérzetet

• ingerlékennyé tesz

• szorongóbbá válhatunk

• azt tapasztalhatjuk, hogy feledékenyek és türelmetlenek vagyunk

• depressziósak lehetünk

• csökkenhet az energiaszintünk

• gyakran panaszkodhatunk fejfájásra

• sűrűn virrasztunk éjszaka, mivel álmatlanságban szenvedünk.


 

Joggal felmerülhet bennünk a kérdés, mely szerint: mikor beszélhetünk krónikus stresszről? A fentiek során röviden tárgyalt jó stressz esetében a központi idegrendszerünk és endokrin rendszerünk harcra, menekülésre vagy védekezésre sarkalló válaszokat idéz elő. Mindez a hipotalamusznál (egy agyi résznél) veszi kezdetét, ahol a mellékvese parancsot kap az adrenalin és kortizol stresszhormonok haladéktalan felszabadítására. A felszólításra azonnal engedelmeskedő hormonok felgyorsítják a szívverést, hogy azokra a területekre juthasson a vér, melyekre veszélyhelyzet esetében nagyobb igényünk van, mint nyugalmi állapotban leledzésünk során – így az izmok, a szív és egyéb fontos szervek kerülnek fókuszba.

Amint a fenyegetettség elmúlik a hipotalamusznak tovább kell intézkednie, tudniillik nem kevesebb feladat hárul rá, minthogy visszaállítsa a rendszert a normális állapotba. Abban az esetben, ha a központi rendszer mégsem normalizálódik, netán a stresszor nem szűnik, úgy a válaszreakció tovább folytatódik. Fokozott stresszhelyzetben gyakran előfordul, hogy az érintettek a szükségesnél több ételt és/vagy alkoholt fogyasztanak, netán szociálisan elzárkóznak.

Ha a szívünkre vesszük...

A stresszhormonok a légzőszervi, valamint a kardiovaszkuláris rendszerre is hatással vannak, hiszen a stresszválasz folyamatához szorosan hozzátartozik a gyorsabb lélegzés is. Minderre azért van szükség, hogy a testünk a lehető leggyorsabban, illetve a legrövidebb úton juthasson oxigénben gazdag vérhez. Az emfizémával (tüdőtágulattal), valamint az asztmás panaszokkal rendelkezők esetében stresszhelyzetben még nehezebbé válhat a légzés.

Testünk stresszre adott válasza pajzsként védhet bennünket, azonban állandósulása árthat az általános egészségünknek. Néhány kutatásból arra is fény derül, hogy a hosszúra nyújtózkodott stressz hatására megnövekedett kortizol hormon szintje szembetűnően növelheti a vér koleszterin-, triglicerid-, valamint vércukorszintjét, ezzel karöltve pedig a szívbetegségek kockázati tényezőire is befolyással van.

Számtalanszor hallhattuk már életünk során, a legkülönfélébb helyzetekben, hogy a legjobb védekezés a támadás… ez a fajta viszonyulási módunk azonban a stressz elleni védekezés esetében átfordítást igényel, mégpedig a következőképpen: a legjobb támadás, stresszhelyzetre való optimális felkészülés a szervezetünk támogatása. Hogyan? Minderre több lehetőség is a rendelkezésünkre áll: hobbik, jóga, meditáció, sport stb.

Mindezek mellett pedig a stresszel való szembenézés egyik kimagasló partnerévé, támogatójává válhat a Rhodiola Prémium Kivonat is, mellyel kellőképpen felvértezhetjük magunkat a különféle stresszorok elleni védelemre, csökkenthetjük a mentális és fizikai fáradtságunkat, javíthatjuk testi és szellemi teljesítőképességünket.

A stresszorokat nem áll módunkban kiiktatni, hiszen életünk minden aspektusával való összefonódottságuk révén létezésünk leválaszthatatlan részeiként is számon tarthatjuk mindezeket a tényezőket. Azonban felkészíthetjük szervezetünket a stresszorok „fogadására”, ellenállóbbá tehetjük magunkat a stressz sokarcú „támadásaival” szemben.

Kezdjük el még ma a felkészülést a magas minőségű Rhodiola rosea kivonat használata által!