Ételallergia, vagy intolerancia? Van különbség

A Föld lakosságának egyre nagyobb hányada küzd

valamilyen ételallergiával, vagy intoleranciával. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is a különbség a két fogalom között, hogy mivel kell megküzdenie a betegségben szenvedőknek. Lássuk, mi is a különbség?

Különbségek, tünetek, és amiket érdemes tudni

Napjainkban egyre elterjedtebb az egészségtudatos életmódra való felhívás. Az emellett szóló kampányokban vastag betűvel kiemelik a változatos étkezés fontosságát, az előre megtervezett étrend előnyeit. Ez fokozottan igaz azokra, akik valamilyen élelmiszer allergiától, vagy intoleranciától szenvednek, hiszen a gondot okozó élelmiszereket eliminációs diétával szükséges kizárni, ezzel elkerülve a rosszullétet, vagy az akár életveszélyes állapotot. Bár lényeges különbség áll fenn az allergia és az intolerancia között, van, ami mégis közös bennük, mégpedig az, hogy lényegesen befolyásolja a mindennapi étkezést, az egyén közérzetét és életminőségét.

Az ételallergia

A két betegség tünetei lehetnek hasonlóak, de a szervezetet másként érintik. Az ételallergia az immunrendszer téves válasza egy étel összetevőjére (legtöbb esetben fehérjére), ami valójában nem jelent semmilyen fenyegetést. A szervezet azonban veszélyesnek érzékeli, és védekezni kezd ellene. Az allergia tünetei nem az első alkalommal jelennek meg. Az első fogyasztás alkalmával a szervezet veszélyesnek ismeri fel a fehérjét, ez pedig aktiválja az immunrendszert, védekezésre készteti, és megkezdődik az Ig-E ellenanyag termelése. A veszélyesnek titulált étel összetevő következő fogyasztásakor a szervezet azonnal reagál, igyekszik kiiktatni a veszélyt és kémiai anyagokat szabadít fel, mint például a hisztamin.

A felszabadult hisztamin számos tünetet okozhat, akár pillanatokon belül is a bélrendszerben, a bőrön, a légzőrendszerben, a szív- és érrendszerben. Attól függően, hogy hol és milyen mennyiségben szabadul fel, kialakulnak a tünetek, sok esetben hirtelen jelentkező életveszélyes állapot is kialakulhat. Ez az anafilaxiás sokk, ami azonnali orvosi ellátást igényel. A leggyakrabban előforduló ételallergia a tej, tojás, szója, hal, mogyoró, kagyló. Gyakran előfordul, hogy az ételallergia családon belül halmozódik, ezért, ha a szülők allergiásak, az különös odafigyelést igényel gyermekeik esetében.

Az ételintolerancia

Ételintolerancia esetén is sokan abban a tévhitben vannak, hogy allergiásak. Azonban intolerancia esetén az étel elfogyasztására nem az immunrendszer reagál, hanem valamilyen oknál fogva a szervezet nem tudja megfelelően megemészteni az érzékenységet okozó összetevőt.

Például laktóz intolerancia esetén enzimhiány okozza a problémát, de érzékenységet okozhatnak még az ízfokozók, enziminduktorok, szulfitok, szalicilátok, fruktóz, stb is.  Az étel elfogyasztása után pár órán belül jelentkező tünetek lehetnek a puffadás, émelygés, hasmenés, hányinger, bőrproblémák (ekcéma vagy csalánkiütés), de előfordulhat asztma, idegesség, depresszió és migrénes panaszok is, illetve gyerekeknél viselkedési problémák. Ebben az esetben nem alakul ki életveszélyes állapot, sőt bizonyos esetekben az érzékenységet kiváltó élelmiszert kis mértékben fogyaszthatják is.

Az ételallergia tünetei minden esetben, rövid időn belül megjelennek, a legkisebb adagok elfogyasztása után is, az intolerancia tünetei azonban másak, ott előfordulhat, hogy kisebb adagokat elfogyaszthat és nem lesz semmilyen következménye. Legjobb példa erre, ha egy laktóz intoleranciában szenvedő kis adag tejet elfogyaszt néha, nem jelentkezik tünet, de ha minden nap több decit meginna, akkor a szervezet reakciót váltana ki. Laktózmentes termékek fogyasztása, vagy laktáz enzim alkalmazása is segít a tejcukor megemésztésében.

Míg ételintolerancia esetén szóba jöhet az érzékenységet kiváltó étel mértékletes vagy gyógyszer melletti fogyasztása, addig az allergia esetén az allergiát kiváltó fehérjét teljes mértékben ki kell iktatni az étkezésből.

Krónikus élelmiszer érzékenység

A krónikus ételérzékenység az emésztőrendszer és az immunrendszer rendellenes működésének egymásra hatásában alakul ki. A bélfal gyulladásba kerül, aminek következtében egyes élelmiszer összetevőkre az immunrendszer aktiválódik.  Ekkor IgG-antitestek termelődnek, amik felhalmozódnak a szövetekben és autoimmun tünetek alakulnak ki. Ezekben az esetekben a tünetek nem csillapodnak, de a kivizsgálások során nem találnak kiváltó okot. Ilyenkor érdemes ételintolerancia tesztet végeztetni, és kizárni az étkezésből az érzékenységet okozó étel-összetevőt, így várhatóan a tünetek enyhülni fognak vagy teljesen megszűnnek.

A leírtak alapján elmondhatjuk, hogy allergia és intolerancia esetében is nagy odafigyelést érdemelnek a táplálkozási szokások kialakítása. Olyan étrendet kell tervezni és tartani, amiből kimaradnak a reakciókat kiváltó élelmiszerek, összetevők. A hiánybetegségek elkerülése érdekében viszont minél változatosabb étrend kialakítása a cél, így ha ennek összeállítása nehézségeket okoz, érdemes dietetikus segítségét kérni.  Ha Önnek is hasonló tünetei vannak, mindenképp keresse fel orvosát, aki segíthet a probléma felismerésében és kezelésében.