Az öregedés és a vele járó kognitív leépülés mindenkit foglalkoztat egy bizonyos kor után.
Az idő múlásával sokakban felmerül a kérdés, hogy mi lesz, amikor agya hanyatlásnak indul, romlik a memóriája. A kérdés egyrészt indokolt, másrészt nem, mert az öregedéssel nem feltétlen jár együtt az agy leépülése.
Az agy mintegy 60%-a zsírszövet, a többi 40% pedig víz, fehérje és szénhidrátok. Amikor megszületünk agyunk szinte az összes neuront tartalmazza, amit az egész életünk során használunk, majd a húszas éveink közepén, végén az idegsejtek és az idegsejteket összekötő axonok száma folyamatosan csökkeni kezd. A kor előrehaladtával az agy zsugorodni kezd, amit a zsírszövetek elvesztése okoz.
Az agy öregedése
A legtöbben a hatvanas éveikben tapasztalnak változást az agyi működésükben, memóriájukban. A kognitív öregedés ugyan nem mindenkinél tapasztalható, de akiknél igen, azoknál eltérő formában és eltérő mértékben. Ennek oka lehet az életviteli eltérések, mint a táplálkozás, testmozgás, pihenés, az agyat karbantartó tevékenységek mennyisége. Az agy teljesítőképességének csökkenése ellen lehet tenni, nem szükséges az idő múlásával elfogadni, hanem különböző módszereket alkalmazva karban tarthatjuk az elménket. A rendszeres memória tevékenység segítségével sokat tehetünk a demencia és egyéb, az agyat érintő megbetegedések ellen, mint például az Alzheimer-kór.
A demencia
Demenciáról akkor beszélhetünk, amikor a kognitív funkciók a kornak megfelelő szintnél nagyobb mértékben romlanak. A demencia oka nem feltétlenül a kor, az öregedés, sok esetben inkább valamilyen megbetegedésnek a következménye, vagy velejárója.
A demencia bekövetkeztével a betegeknek romlik a memóriájuk, tájékozódó képességük, kommunikációs nehézségekkel küzdenek, nehezükre esik összetett feladatokat végezni, zavartság jellemzi őket, csökken a problémamegoldó képességük.
A tünetek száma és súlyossága mindenkinél eltérő lehet. Természetesen a memória romlása nem feltétlenül jelenti, hogy valaki demens, de fontos a tüneteket figyelni és orvos véleményét is kikérni. Azért is fontos mert sok esetben a kiváltó ok valamilyen egyéb betegség, mint például az Alzheimer-kór, amelynek ugyan kezelési módja még nem ismert, de a tünetek enyhíthetőek. Vaszkuláris demenciáról akkor beszélünk, amikor az agy vérellátottsága akadályozott, ezáltal sejtkárosodás következik be, akár stroke-ot is okozhat.
Ahogy az Alzheimer-kórt is fehérje lerakódások váltják ki, úgy a Lewy-testes demenciát is. Ebben az esetben a homloklebeny agysejtjei csökkennek. Kiváltó oka lehet a Huntington kór, Parkinson-kór vagy akár súlyos, az agyat érintő koponyasérülések, illetve olyan megbetegedések, mint az érrendszeri megbetegedések, a diabétesz vagy a káros szenvedélyek.
Az elme fiatalon tartásához több eszköz is van a kezünkben, amit nap mint nap alkalmazhatunk:
- Az egészséges táplálkozás nem csak a test, hanem az agy egészséges működését is segítheti. Érdemes sok gyümölcsöt, zöldséget, halat, fehérjét és telítetlen zsírsavat fogyasztani, ezzel hátráltatva a demenciát.
- Az agy tornáztatással is sokat segíthetünk a kognitív képességeink megtartása érdekében. A leghasznosabb agytornák az olvasás, rejtvényfejtés, matematikai feladványok megfejtése, kézügyességet igénylő kreatív tevékenységek.
- A testmozgással is frissíthetjük elménket. A sport segít optimalizálni a vércukorszintet, a koleszterinszintet, a vérnyomást, illetve csökkenteni a stresszt, ezek pedig mind segítik az friss elme megtartását.
- A szociális kapcsolatokat szintén kapcsolatba hozzák a demenciával, ezért érdemes a társas kapcsolatok fenntartására is figyelmet fordítani.
Az egészséges elme megőrzéséhez hozzájárulhatunk különböző készítmények, vitaminok étrend-kiegészítők alkalmazásával is. A Bacopa monnieri nevű gyógynövény is szerepet játszhat ebben. A növényt az indiai ájurvédikus orvoslásban az elme élesítőjének tartották, és tartják, alkalmazzák szorongás, memóriavesztés, kognitív funkciók csökkenése és romló koncentráció kezelésére. A Tenmag Bakopa védi az agyat az öregedés okozta memóriazavaroktól, illetve a kognitív funkciók romlásától.
A Bakopáról
A Bakopa iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ezért számos tanulmány vizsgálja sejtmechanizmusait. A gyógynövényt régóta alkalmazzák adaptogén, stressz és szorongás elleni küzdelem egyik eszközeként, illetve az elmúlt időszakban egyre inkább vizsgálják és alkalmazzák a kognitív képességeket javító nootróp szerként. Hatását a Bakopa monnieriben található A és B bakozid nevezetű vegyületnek tulajdonítják. Az agy zsírszöveteit revitalizálja, ezért is lehet fontos szerepe az agy fiatalon tartásában, a mentális egészség fenntartásában. Az agy hippokampuszában megvastagíthatja az idegrostokat, amivel javítható a memória. Ezen kívül segíthet javítani a figyelmet, megvédheti a cigarettafüst okozta károsodásoktól, az alumínium toxicitástól.